2014. december 14., vasárnap

Kókuszlikőr, fehércsoki likőr

Hát szóval csodálatosan nyolcvanas évek hangulatú dolgok ezek, karácsonykor házi likőröket kotyvasztani, majd a megfelelő pillanatban előkapni a kredencből, és azzal kínálni a vendégeket. A vendég pedig kicsit bizalmatlanul, de udvariasan felhörpinti, majd felnyílik a szeme, hogy nézd már, ez finom. És amúgy kiváló minőségű, természetesen. A következő vendégnek pedig már nem jut, de kit érdekel, mert a zsebünkben a recept.

Az alap egy fél literes Kalinka vodka volt, amit egyébként semmilyen körülmények között nem innánk meg. Nem azért, mert rossz, vagy ilyesmi, mert színtiszta gabonapárlat, hanem mert nem finom.

Fehércsoki likőr

20 deka fehér csokit
4 dl tejszínben
gőz fölött felolvasztunk. Teszünk bele
fél rúd vaníliát (félbe vágjuk, kikaparjuk a belét, utána vágjuk a hüvelyt is)
majd kihűtjük, és amikor ez sikerült, felöntjük
3 dl vodkával.
Üvegbe szűrjük, kész.

Kókuszlikőr

Ez mondjuk már nem olyan egyszerű, bár akinek egyébként nem hobbija a kulináris önsorsrontás, nyilván megcsinálhatja konzerv kókusztejből is. Mi nem.

1 kókuszdiót felnyit az urunk szakszerűen. A levét kicsorgatjuk, a húsát kifejtjük és apróra vágjuk.
Ezt jól megfőzzük
2 dl víz, 2 dl tej és a kókusztej keverékében, közben beletesszük
a vaníliarudunk másik felét.
Gyenge tűzön főzögetjük vagy egy órán át, de tovább is lehet. A végén beleteszünk
2 evőkanál cukrot, szerintem ez pont elég is lesz, nem akarjuk, hogy összeragadjon tőle a szánk. Amikor kissé kihűlt, beleöntjük a maradék vodkánkat, és csatos üvegbe szűrjük, mert ennek még 10 napig érnie kell a hűtőben.

Aztán megisszuk mind.

2014. október 24., péntek

Nutellás-körtés süti

A projektet megtendereztettem a facebook-on, és ez a recept nyert.
Az úgy volt, hogy öröm állt a házhoz, melynek jó pár kiló körte is a részét képezi. Mivel ősz van, és szerintem termést a fa alatt veszni hagyni, na az az isten ellen való vétek, nem a káromkodás, hát mindent fölszedtem. Diót, almát, körtét, mindent, nem voltam rest. Sőt, szerintem a friss levegőn végzett könnyű fizikai munkát mindenkinek receptre kéne felírni, rögtön nem lenne ennyi gyíkarc a földön, hanem csupa mosolygós, kellemesen elfáradt, és a konyhájában több kosár gyümölcs között idült vigyorral a fején ösvényt kereső emberekkel lenne teli a világ, ó, mennyivel szebb lenne! Na, ez az utóbbi voltam én. És akkor elkezdtem gondolkozni, hogy oké, a hibátlanokat elteszem, nyilván elállnak a polcon. De mi legyen azzal a szintén jó pár kiló hibás gyümölccsel? Kompót? Jó, jó, de uncsi. Akkor legyen krémleves. Csakhogy a sok körte nem fért el a legnagyobb fazekamban sem, úgyhogy kellett még valami. Hát ezt tendereztettem meg a facebookon. Igazából ha nem az aktuális rezsimen szocializálódtam volna, akkor számszerűen a pálinka nyert volna két szavazattal, a körtés pite ötlet azonban jobban tetszett nekem, úgyhogy az lett végül. És akkor tettem még a masszába önkényesen nutellát is, mert remekül tudok alkalmazkodni bármilyen rezsimhez: enyim a körte, én mondom meg, hogy mi lesz. Nutellás-körtés pite lett. De már elfogyott.
Azért a receptjét ideírom, mert siker volt, meg minden.

5 tojás sárgáját
16 deka vajjal
30 dkg cukorral kikeverünk,
majd hozzákeverjük a
tojásfehérjék felvert habját,
kis sót
1 cs. sütőport
1 cs. vaníliás cukrot
2 hatalmas kanál nutellát
30 dkg réteslisztet

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, a tetejét megszórjuk gyümölccsel. Bármilyennel. Jelenleg körtével.
170 fokon megsütjük (nekem volt vagy egy óra, a recept 25-30 percet írt, nyilván a nutella volt az oka)

És akkor a végén nagyon finom sütink lesz, ami el is fogy marha gyorsan.

A krémleves meg úgy készült, hogy a kompótba beletoltam a botmixert. 




2014. július 2., szerda

Tökös-mákos pite

Gyors nyári másodikféle, ma például játszótér után, fél 12-kor láttam neki, a levessel párhuzamosan, és harangszóra az asztalon volt az étel. Ami mondjuk nem követelmény, de szeretjük.



Kell hozzá
30 dkg liszt,
5 dkg cukor
kis só
1 cs. vaníliás cukor
ezt összekeverjük, majd elmorzsoljuk
10 dkg vajjal.
Hozzáöntünk 1 felvert tojást, mínusz egy kicsi, amivel majd a tetejét megkenjük, és
annyi tejfölt, amitől összeáll a tészta. Összeállítjuk, betesszük a hűtőbe. Addig feltesszük a levest és elkészítjük a tölteléket. Szedünk a kertben egy közepes
cukkinit, meghámozzuk, lereszeljük, teszünk hozzá
darált mákot
némi mézet
és 1 evőkanál xilitet, ha a Pé kérdezi, természetesen cukor volt az. Összekeverjük.

Elfelezzük a tésztát. Az egyik felét belenyomkodjuk egy tortaforma aljába, hát én azt nem tudom, hogy nekem mekkora van, az az ikeás, na. Alávajazni nem kell, linzertésztánk van. A tésztára rátesszük a tölteléket. A tészta másik felét kinyújtjuk szépen kör alakúra szilikonos sütőpapíron, nehogy már mosogatni kelljen a deszkát, és ráhelyezzük a pitére. Nem a deszkát, hanem a kinyújtott tésztát. Lekenem a megspórolt tojással, megszurkálom, beküldöm a sütőbe, 180 fokon, légkeveréssel kb.15 perc.
Amíg a kölkeket asztalhoz könyörgöm, meg is sül, amíg beléjük diktálom a levest, ki is hűl a sütink, ami egyben remek motivációs, avagy fenyegető eszköz (ui. ha nincs leves, nincs süti se, úgy finnyázz!)
A tetejére mehet porcukor, de én azt nem szeretem.

2014. június 26., csütörtök

Ciabatta

Na hát kérem, megoldódott a nagy talány, hogy hogyan kell ciabattát sütni, hát marha nehéz, hozzá se kezdjetek, ha nincs otthon... ööö... fakanál.



Meg bögre, mert azzal mérünk. Csak szólok, hogy 13 órával a tervezett ciabattaevés előtt kezdjünk bele, de azért nem kell vele ennyit dolgozni, csak olyan 5 percet. A többi idő várakozással telik.

3 bögre lisztet (a legegyszerűbb sima fehérlisztet) belemérjük egy keverőtálba, vagy nagyanyánk kisvájdlingjába, szórunk bele másfél teáskanál sót, és fél teáskanál szárított élesztőt. Valamint fűszert, én most pl. szárított bazsalikomot. Összekeverjük.
Beleöntünk a tálba 1,5-2 bögre vizet, lényeg, hogy amikor fakanállal összekevertük a cuccot, akkor olyan nokedli állagú legyen. Most letakarjuk a tésztát és lefekszünk aludni, 12 óra múlva jövünk.
Reggel átkeverjük a szépen megkelt tésztánkat, teszünk bele olajbogyót, szárított paradicsomot, vagy amit akarunk. Kiborítjuk a tésztát a jól meglisztezett deszkára, kézzel összeegyengetjük, majd nyolc részre vágjuk. A bucikat kissé megformázzuk, nem akarjuk nagyon, mert beleragadunk. Egy sütőpapíros tepsire 4 bucit helyezünk. Pihentetjük még 30 percet, vagy kevesebbet, addig felmelegítjük a sütőt 200 fokra. Légkeveréssel, 20-30 percig sütjük, látszik rajta, hogy mikor jó.
Szerintünk olívaolajba kell mártogatni, és hozzá paradicsomot kell enni, és énekelni fennhangon az Oh sole miót, de csak ha már lenyeltük a falatot. A Pé nagyon boldog volt ma reggeli közben.

2014. június 13., péntek

A tökéletes lángos

Hát az úgy volt, hogy este hétkor az arcomba tolt a Facebook egy lángos fotót, mert én nem tudom, hogy történt, de tagja vagyok az "Akik szeretnek kenyeret sütni" csoportnak. Na most az a csoport egy merénylet az emberi forma ellen, sütnek a tagjai szakmányban, van nekik hozzá apparát, dagasztógép, meg kemence, meg kenyérsütőgép, meg öregtésztát csinálnak meg kovászt, mondjuk én azt sem tudom, mi az, mégis tökéletesre sikerült a lángos, pedig van összehasonlítási alapom. Véleményem szerint egyébként aki beruház egy dagasztógépre, az - ugye a nevében is benne van - elhatározza, hogy dagi lesz mától, mintegy magát dagasztja. Úgyhogy én sosem fogok olyat venni, legalább ennyi nehezítés legyen már benne, hogy kézzel csinálom a tésztát. Így aztán nem is sütök meg mindent, amit a Facebook csoportban látok, pedig a kelt tésztát én rendkívüli mód szeretem. A lángost is. Úgyhogy eszembe jutott, hogy akkor én most lángost fogok sütni. Este fél nyolckor nekiálltam, fél kilencre megettük és még el is mosogattam utána, hát nem egy orosz krémtorta bonyolultságú étel. És van még ennek a 35 foknak egy nagy előnye, 10 perc alatt megkelt a tészta, kb. amíg elmosogattam. Aztán másodszor is megkelt, amíg felforrósodott az olaj.

A recept rendkívül bonyolult, a következő: (rövid elérés: kenyértészta, helló)
Fél feci langyos tejben, kis cukorral felfuttatok egy csomag instant élesztőt. Addig kimérek fél kiló lisztet, beleszórok egy teáskanál sót, és megtöltök meleg vízzel egy bögrét, kézközelbe állítom. Az élesztő addigra fel is futott, ugye 35 fok van. Beleöntöm a lisztbe, majd az egyik kezemmel elkezdem összedolgozni, míg a másikkal meg öntöm hozzá a vizet. Hát ez most pont egy bögrényi volt. Közepesen lágy tésztát kell kapni, gondolom, ezzel most sokat segítettem. Addig kell dagasztani, míg elválik a kis kezünktől, ez eléggé gyorsan eljön, nem kell ide dagasztógép. És akkor letakarom, meleg helyre teszem, haha, hova máshova, és amíg elmosogatok, addig megkel. Aztán bucikat formálok belőle, olyan fél zsemlényi méretűt, letakarom, és felteszek bő olajat forrósodni. Mire kész az olaj, a bucik már megint megkeltek. Szépen kinyújtom a levegőben, mármint fogni lehet, nem fog levitálni közben, szóval nem sodrófával a deszkán, csak kihúzogatom, a széle legyen vastag, a közepe meg vékony. Ákos is meg tudta csinálni simán, a másodiktól övé volt a feladat. Egyenként beteszem óvatosan a forró olajba, 2-2 perc kell kb. az egyik, majd a másik oldalának. Lecsorgatom. Sózom. Tejfölözöm. Sajtozom. Eszem. Finom volt, ilyen:


Alant pedig a szakértő nyújtó mozdulat, kiskuktánk demonstrálja:


2014. május 26., hétfő

Morzsasüti egészségmániásoknak

Mondjuk mostanában tényleg nem sütök-főzök semmi újat, jaj a családomnak, kialakult az a 15-20 kaja, amin fel fognak nőni, de most már mindegy.
Megcsináltam a morzsasüti egészséges verzióját, de tényleg.
15 deka teljes kiőrlésű bio rozsliszt
15 deka müzli (rendes, nem a puffasztott norbi), minél több mag meg mazsola van benne, annál jobb
10 deka vaj
10 deka finomítatlan barna nádcukor.
Az eljárás ugyanaz, mint a fehér verziónál, a fentieket összemorzsoljuk, majd ráöntjük a megegyező mennyiségű gyümölccsel kibélelt tepsibe, megsütjük.
Az eredmény meg tulajdonképpen rendes, tartalmas, édes kaja lesz, mondjuk uzsonnára tök oké.
Amúgy nem lettem ilyen egészségmániás, csak pont voltak itthon ezek az alapanyagok, fehér cukor viszont nem, mert a nagy szamóca befőzésben feléltük, úgyhogy gondoltam, ha már barna cukor, akkor ráteszek egy lapáttal.

2014. május 5., hétfő

Etának: Morzsasüti

30 deka liszt és müzli keveréke,
10 deka cukor
10 deka vaj vagy margarin.
(opcionálisan vaníliás cukor és só)

A hozzávalókat összemorzsoljuk, majd amikor nekilátunk ebédnél a leves elfogyasztásának, akkor kivesszük a mélyhűtőből a fagyasztott szamócánkat, bogyós gyümölcs keverékünket, vagy ami éppen van benne, és beleszórjuk egy kivajazott tepsibe, kb. ugyanannyit, mint a morzsa tömege. Aztán rászórjuk a gyümölcsre a morzsát és beküldjük a sütőbe olyan fél órára, 180 fokra. Akkor jó, amikor a gyümölcs leve felrotyog, a morzsa pedig pirulni kezd. Szóval mire komótosan elfogyasztottuk a levest és a másodikat.

A szimpla adag szerintem elég kevés, tudom, az is egy kiló süti lesz, de akkor is kevés. Legalább másfélszeres adag kell. Azt is megettük ketten, 24 óra alatt, pedig végig önmérsékletet tanúsítottunk, ugyebár :D.