Tej, cukor, tojás, más se kell hozzá. A megfelelő eljárással igazi könnyű, kifinomult, nagyszerű édesség válik belőle. Bármennyit meg tudnék enni. A kép lopott, valahonnan a netről, kedvcsinálónak. Alul lesz a saját.
Hát erről beszélünk. Serpenyőben egy teáskanál vízen karamellizálni kell két evőkanál kristálycukrot. Sokat segít, ha a serpenyő vékony talpú, hogy amikor úgy találjuk, kész a karamell, és levesszük a tűzről, már ne nagyon sötétedjen tovább, mert megkeseredik. A karamellt beleöntjük a kicsi süthető formáinkba, elég, ha arra törekszünk, hogy az edénykék alját bevonja.
Aztán felforralunk két és fél deci tejet, közben egy tálban felhabosítunk két tojást hat deka cukorral. Elegyítjük a kettőt, közben folyamatosan kevergetjük, nehogy kicsapódjon a tojás, és rántotta legyen belőle. Ha ezt sikerült elkerülni, a krémet szépen ráöntjük a karamellre, elosztjuk a tálkáinkba, majd belehelyezzük őket egy tepsibe, vagy valamibe, amit félig felöntünk vízzel. Így toljuk be a 150 fokos sütőbe, és addig sütjük, amíg barnás nem lesz a szélük. A vízben hagyjuk kihűlni, majd egyenként lefedjük a tálkákat, és betesszük a hűtőszekrénybe. Tálaláskor tányérra cuppantjuk, így a karamell a krém tetejére kerül. Nekem az volt a nagy kérdés, hogy hogy fogjuk kiimádkozni a tálkákból a cuccot, se semmi hókuszpókusz, körbe kell vágni, és kiborítani, a karamell pedig akkor már folyik a tetején, szépen rásimul, mintegy bevonja a krémet.
Ez a recept négy lapos adagra elég, legközelebb rögtön duplát (triplát) kell csinálni, tutira el fog fogyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése