Bocs a címért, gondolom, ezt csak az Eperke rajongó gyerekek szülei értik, nekem személyesen nem ilyen a humorom.
Líviánál ettünk ilyen sütit tavaly karácsonykor, vagy valami hasonlót, állati finom volt, ma pedig megérett a helyzet, hogy én is megcsináljam. Jól van na, idáig töprengtem, hogy hogy is kell, kissé lelassulhattam az utóbbi időben. Jó hír viszont, hogy felvesszük az öt perc munkával elkészíthető, tuti finom sütik közé, egyenesen a hideg sajttorta mellé. Kár, hogy még csak ezek ketten vannak a listán.
Egy tűzálló tál aljára bezúdítottam egy zacskó (40 dkg) tescós fagyasztott vegyes bogyót. Szórtam rá 5 evőkanál (10 dkg) kristálycukrot. Aztán egy másik tálba kimértem 10 dkg lisztet, 15 deka zabpelyhet, 3 evőkanál (6 dkg) kristálycukrot, beleszórtam kb. egy fél zacskó sütőport és némi gondolkodás után egy egész vaníliás cukrot, attól baja biztos nem lesz, és persze egy csipet sót. Elegyítettem, majd összemorzsoltam úgy 8-10 dkg Rama margarinnal. A morzsát rászórtam a fagyott bogyóra, aztán betoltam a sütőbe. 200 fokon kevés ideig sütöttem, addig, míg a bogyók leve itt-ott fel nem jött, a morzsa pedig kívánatos színűre pirult a tetején, ami kb. 20 perc lehetett, vagy valami hasonló, ki számolja?
Szűk egy óra alatt az egészet betoltuk. Nem egy időigényes süti, az biztos. Ja, és eredetiben tejszínhab dukál hozzá, de a laktóz intoleranciánk nem engedi, a növényi spray változat pedig derogál. De a vaníliával, cukorral, tejföllel kikevert natúr krémsajt is biztos finom hozzá, anyaghányad a hideg sajttortánál, höhö.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése