Amarettós szilvás lepény

Ez amúgy egy anyaghiba (repedés), a szeme és az orra pedig a gőzkieresztő lyukak a tésztán.

Az úgy volt, hogy Eta még terhességünk idején említett négyzetméter szilvás lepényeket, a minap meg Ildi kommentelt négyzetméter almás pitéről, úgyhogy megkértem az uram, hogy volna szíves ezúttal szilvát is hozni a piacról, ha már. Még a magját is kifejtette gyerekfürdetés közben, a fürdőszoba szőnyegen ülve, míg én a kolbásszal töltött karajjal küzdöttem, de azt nem blogolom le, mert uncsi. Karaj, kolbász, szevasz. Különben is száraz lett. Nem úgy a pite!

Itt most jólelkűen megadom az anyaghányadot, mert sütinél muszáj, mert különben szükségszerűen elszúrja az ember Jamie Oliver szerint (aki engem is beparáztatott, ezért is nincsenek nekem saját süteményeim. Ellenben Ildit nem tudta rossz útra téríteni az angol, és az eredményt látva neki van igaza. Mármint Ildinek.) Ezzel pedig végtelen nagylelkűségemben az anyukám nagyra becsült és hangosan ünnepelt pite receptjét osztom meg veletek, kivéve töltelék, mert az mégis csak saját.

50 dkg liszt

15 dkg kristálycukor

1 mokkás kanál só

1 cs. sütőpor, 1 cs. vaníliás cukor

(ez összesen 5 szárazanyag, így lehet megjegyezni) Elegyít.

1 cs, (25 dkg) Rama, amivel össze kell morzsolni a szárazanyagokat,

2 tojás sárgája

és annyi tejföl, amennyitől összeáll a linzertészta.

Aztán fél órára hűtőbe kell tenni pihenni. Addig elkészülhet a töltelék, de nálunk nem, mert mi addig megettük a karajt vacsorára.

Pihentetés után tepsi méretűre kell nyújtani a tészta felét, és bele kell helyezni az alkalmatosságba az ismert technikával. Ha nem ismert a technika, kérésre megírom. Majd érintőlegesen meg kell szórni darával vagy prézlivel, elvileg ez szívja majd fel a gyümölcsből kisülő levet, hiú ábránd. Aztán egyenletesen el kell osztani rajta a szilvát, megszórni 15 deka cukorral, és jó sok őrölt fahéjjal. És most jön a magic: jóóóól megcsöpögtettem Amarettoval, mert úgy éreztem, hogy a szilvához menni fog a keserű mandula íz. Aztán be kell fedni a tészta másik felével, meg kell szúrkálni, hogy ki tudjon jönni a keletkező gőz, és be kell kenni egy tojással. Sütő, 170 fok, aranybarnaságig sütni. Érdekes, még a Pé is megevett belőle fél négyzetmétert, pedig ő nem is szereti annyira a gyümölcsös édességeket.