2011. február 16., szerda

Paradicsomos-mézes oldalas

Az oldalas csak annak az ízét nem veszi át, amit nem kenünk rá, idézet Péter Annától, és milyen igaza van! Kísérletezésbe kezdtem, és előrebocsátom, hogy a családom csillogó szemekkel falta késő este, vacsora után (Borcsi a kádban ülve) még a belőle készült pecsenyezsíros kenyeret is.

Jaaaj, fotó már megint nincs, mert... mindegy.

Recept fél kiló oldalashoz.

Szemrevételezés által megismerkedünk a húsdarabokkal, majd ha ez megtörtént, kézbe fogjuk őket egyenként, megforgatjuk, megsimogatjuk, és hogy félre ne értse, egyúttal besózzuk. Betesszük egy kisebb tepsibe, majd rálöttyintünk egy szószfélét, ami áll
saccra
fél-háromnegyed deci ketchupból
két evőkanál mézből
egy gerezd fokhagymából
némi csilipaprikából, hogy érintőlegesen csípős legyen, csak a borzongás kedvéért, és
kb. egy deci vízből, hogy legyen mit elpárologtatnia.

Ezzel a lével nyakon zuttyintjuk a húst, és betoltjuk a sütőbe, 220, majd amikor pirulni kezd, 200 fokon sütjük, légkeverés mellett kb. egy óra hosszán át, vagy amíg meg nem sül szép pirosra.

Aztán megpróbálunk addig várni a felfalásával, amíg ehetőre nem hűl, ha ez nem sikerült, legyünk elnézők, és ne kárhoztassuk magunkat, majd talán legközelebb összejön. Ne felejtsük el a csontot leszopogatni, majd kiszívni belőle az ízdús levet, mert ennek elhagyására viszont nincs bocsánat, ez több, mint hiba, lúzerség.

Mikor elfogyott, kárpótlásul még mindig folyamodhatunk a pecsenyezsírhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése